ТҮРКІСТАН ҚАЛАСЫНЫҢ МӘДЕНИ КЕҢІСТІГІ МЕН ҚАЛАЛЫҚ СЕМИОТИКАСЫ: УРБАНДАЛУ КОНТЕКСІНДЕГІ ӘЛЕУМЕТТІК-МӘДЕНИ ТРАНСФОРМАЦИЯ

Қаралымдар: 16 / PDF жүктеулері: 6

Авторлар

DOI:

https://doi.org/10.32523/3080-1281-2026-155-2-219-231

Кілт сөздер:

Түркістан; қалалық семиотика; мәдени мұра; урбандалу; символдық капитал; бірегейлікті қалыптастыру; посткеңестік қалалар

Аңдатпа

Түркістан Қазақстан мен жалпы түркі әлемінде рухани мұраның, тарихи жадтың және заманауи қалалық дамудың орталығы ретінде ерекше орын алады. Туризм, мәдени мұраны басқару және қалалардың өсуі мәселелеріне ғылыми қызығушылықтың артуына қарамастан, мәдени символдардың қалалық бірегейлік пен мағына қалыптастырудағы рөлін зерттеген еңбектер аз. Бұл зерттеу Түркістанның урбандалу үдерісіндегі мәдени символдардың семиотикалық рөлін қарастырады.

Зерттеуде қалалық семиотика, дискурстық талдау және визуалды талдауды біріктіретін пәнаралық сапалық әдіс қолданылды. 2018–2025 жылдар аралығында дайындалған ресми саяси құжаттар, даму стратегиялары, туристік материалдар, сәулеттік жобалар, визуалды материалдар және қалалық дизайн элементтері талданды. Талдау Ю. Лотманның семиосфера тұжырымдамасы мен П. Бурдьенің символдық капитал теориясына негізделді.

Зерттеу нәтижелері Түркістанның қалалық кеңістігіндегі өзара байланысты үш символдық өлшемді анықтады: «қасиетті орталықтар», «заманауи таңбалаушылар» және «кеңістіктік нарративтер». Қожа Ахмет Ясауи кесенесі қаланың негізгі символдық өзегі ретінде қызмет етеді, ал заманауи жобалар мен қалалық дизайн элементтері руханият, мәдени сабақтастық, мұра және жаңғыру туралы нарративтерді біріктіреді. Бұл өлшемдер біртұтас символдық орта қалыптастырып, қалалық бірегейлік пен даму туралы түсініктерге ықпал етеді. Зерттеу мәдени символдардың қазіргі қалалық бірегейлікті қалыптастырудағы белсенді рөлін көрсету арқылы қалалық семиотика мен мұраға негізделген урбандалу саласындағы зерттеулерге үлес қосады.

Downloads

Download data is not yet available.

Әдебиеттер тізімі

Ahmet Yesevi University. (n.d.). History. https://ayu.edu.kz/birimler/en/0-ahmet-yesevi-universitesi/tarihce [in English]

Ashworth, G. J., Graham, B., & Tunbridge, J. E. (2007). Pluralising pasts: Heritage, identity and place in multicultural societies. Pluto Press. [in English]

Baltabayeva, A. Y., Yesbalayeva, R. Z., Shaikhystamova, M. B., & Yildiz, N. (2019). Cultural heritage of the Great Silk Road in the Turkestan region. Vestnik NAN RK, (4), 170–174, https://doi.org/10.32014/2019.2518-1467.105 [in English]

Bourdieu, P. (1984). Distinction: A social critique of the judgement of taste. Routledge. [in English]

Erdogan, K. (2024a, October 11). Turkestan, spiritual heartbeat of Turkic world, enchants with its historical riches. Türkiye Today. https://www.turkiyetoday.com/region/turkestan-spiritual-history-64055 [in English]

Erdogan, K. (2024b, December 19). Kazakhstan grants special status to Turkistan as ‘Spiritual Capital of Turkic World’. Türkiye Today. https://www.turkiyetoday.com/region/kazakhstan-grants-special-status-to-turkistan-as-spiritual-capital-of-turkic-world-94890 [in English]

Gottdiener, M., & Lagopoulos, A. Ph. (Eds.). (1986). The city and the sign: An introduction to urban semiotics. Columbia University Press. [in English]

Issakov, Y., Aktymbayeva, A., Assipova, Z., Nuruly, Y., Sapiyeva, A., Shaken, A., & Dávid, L. D. (2023). Study of the impact of UNESCO heritage sites on sustainable tourism development: A case study of the Mausoleum of Khoja Ahmed Yasawi, Turkestan. GeoJournal of Tourism and Geosites, 51, 1717–1727. [in English]

Koch, N. (2013). The “heart” of Eurasia? Kazakhstan’s centrally located capital city. Central Asian Survey, 32(2), 134–147, https://doi.org/10.1080/02634937.2013.802487 [in English]

Law of the Republic of Kazakhstan. (2025, March 3). On the special status of the city of Turkestan. https://adilet.zan.kz/eng/docs/Z2500000165 [in English]

Lotman, Y. M. (1990). Universe of the mind: A semiotic theory of culture. I.B. Tauris. [in English]

Maldybek, A., Shylmambetov, S., Zhandarbek, Z., & Syzdykova, G. (2025). The role of Khoja Ahmed Yasawi’s legacy in the development of spiritual tourism in Turkistan: In the context of sacred geography and international experience. Bulletin of the International University of Tourism and Hospitality, 8, 180–194, https://doi.org/10.51943/2710-3994_2025_12_6_1619-1635 [in English]

Milošević, P. (2013). Mausoleum of Khoja Ahmed Yasawi, Turkistan, Kazakhstan [Photograph]. Wikimedia Commons. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Маузолеј_Ходже_Ахмеда_Јасавија_(град_Туркестан,_Казахстан).jpg

Nakhipbekova, S., Ydyrys, S., & Kulbaeva, M. (2024). Brendıng prosesinde qala ımıjiniń qalyptasýyna áser etetin elementterdiń róli: Túrkistan qalasynyń mysalynda [The role of elements influencing the formation of the image of the city in the branding process: On the example of the city of Turkestan]. Economic Series of the Bulletin of L.N. Gumilyov ENU, (1), 362–380, https://doi.org/10.32523/2789-4320-2024-1-362-380 [in Kazakh]

Nas, P. J. M. (Ed.). (1993). Urban symbolism. Brill. [in English]

Omarkozhayeva, A. N., Zhunusova, A. A., & Tercan, T. (2023). Development of tourism services through sacred sites in Kazakhstan. Migration Letters, 20(S6), 657–669. [in English]

Otyrar.kz. (2025, May 5). Prezentovan dizajn-kod Turkestana [Design code of Turkistan presented]. https://otyrar.kz/2025/05/prezentovan-dizajn-kod-turkestana/ [in Russian]

Pravitel’stvo Respubliki Kazahstan. (2018, September 22). O proekte Ukaza Prezidenta Respubliki Kazahstan «Ob odobrenii Koncepcii general’nogo plana po razvitiju goroda Turkestana kak kul’turno-duhovnogo centra tjurkskogo mira» [On the approval of the concept of the master plan for the development of the city of Turkestan as a cultural and spiritual center of the Turkic world]. https://adilet.zan.kz/rus/docs/U1800000762 [in Russian]

Richards, G. (2018). Cultural tourism: A review of recent research and trends. Journal of Hospitality and Tourism Management, 36, 12–21, https://doi.org/10.1016/j.jhtm.2018.03.005 [in English]

Sala, R. (2018). Ahmed Yasawi: Life, words and significance in the Kazakh culture. Journal of History, 89(2), 115–138, https://doi.org/10.26577/JH-2018-2-228 [in English]

Smith, L. (2006). Uses of heritage. Routledge. [in English]

Turgunova, A. K., & Aubakirova, G. R. (2025). Turkestan kak centr religioznogo i kul’turnogo turizma: analiz sovremennogo sostojanija i perspektivy razvitija [Turkestan as a centre of religious and cultural tourism: An analysis of the current state and development prospects]. Vestnik Severo-Kazahstanskogo universiteta imeni Manasha Kozybaeva, (3(67)), 126–136. https://doi.org/10.54596/2958-0048-2025-3-126-136 [in Russian]

TURKSOY. (2017, January 24). Turkistan: Cultural capital of the Turkic World 2017. International Organization of Turkic Culture. https://www.turksoy.org/en-US/news/2017-01-24-turkistan-cultural-capital-of-the-turkic-world-2017 [in English]

UNESCO. (2025). Mausoleum of Khoja Ahmed Yassawi. https://whc.unesco.org/en/list/1103 [in English]

Young, C., & Light, D. (2001). Place, national identity and post-socialist transformations: An introduction. Political Geography, 20(8), 941–955, https://doi.org/10.1016/S0962-6298(01)00039-7 [in English]

Жүктеулер

Жарияланды

2026-06-30

Журналдың саны

Бөлім

МӘДЕНИЕТТАНУ

Дәйексөзді қалай келтіруге болады

“ТҮРКІСТАН ҚАЛАСЫНЫҢ МӘДЕНИ КЕҢІСТІГІ МЕН ҚАЛАЛЫҚ СЕМИОТИКАСЫ: УРБАНДАЛУ КОНТЕКСІНДЕГІ ӘЛЕУМЕТТІК-МӘДЕНИ ТРАНСФОРМАЦИЯ”. 2026. JETE – JОURNAL OF PHILOSOPHY, RELIGIOUS AND CULTURAL STUDIES 155 (2): 219-31. https://doi.org/10.32523/3080-1281-2026-155-2-219-231.

Ұқсас мақалалар

11-20 тен 61

Бұл мақала үшін Кеңейтілген нұсқалар бойынша ұқсас мақалаларды іздеу.